MÉZ

A méhek a mézet nektárból készítik, ami a virágos növények virágjaiban képződik. A nektár híg cukortartalmú oldat, mely a méheket és más megporzó rovarokat a virághoz csalogatja. A híg nektárt a méhek besűrítik, átalakítják, mézzé érlelik.
A méhek egyéb cukros-édes nedveket is begyűjtenek, többek között az úgynevezett mézharmatot. Ez, élősködő rovarok, főleg levéltetvek cukrokban dús váladéka.
Fontos tudni, hogy az emberi egészségre, teljesítményre igen kedvező hatása is van. A méz cukrai nem hizlalnak. Fertőtlenítő anyagai gátolják a fogszuvasodás megindulását.


VIASZ

A viaszt a méhek viaszmirigyeikben állítják elő, majd lépeket építenek belőle. A lépek a méhek bölcsői és raktárai.
A méhviasz értékes anyag. Maga a méhészet a legnagyobb fogyasztója, miután sok műlépre van szüksége. Viaszt használ a kozmetikai és gyógyszeripar, a papír- és bőripar, a szobrászat. Gyertya is készíthető belőle.


VIRÁGPOR

A virágpor (pollen) a virág hím szaporító - megtermékenyítő sejtje.
A méhészeti termékek között csak néhány évtizede szerepel. Korábban csak a méhek táplálkozásában volt jelentős és meghatározó.
A méhek a gyűjtött virágporszemcséket a lépekbe helyezik - döngölik - mézzel leöntik, silózzák (tejsavas erjedés). Ezt az erjesztett virágport „méhkenyérnek” is hívjuk. Ez szolgál az álcák etetésére, a dajka és építő méhek táplálkozására.
Legjellemzőbbje a színe. Leggyakoribb a sárga és annak különböző árnyalatai. De a fehér színtől a zöldön, kéken át a barna árnyalatokon keresztül a feketésnek látszó sötétzöldig a szivárvány valamennyi színárnyalata előfordul.
Emberi fogyasztásra fagyasztással vagy szárítással tartósítható.


MÉHPEMPŐ

A munkásméhek garatmirigyének a váladéka. Sárgásan-fehéresen csillogó, enyhén édeskés szagú, jellemző ízű, savas jellegű váladék.
Tápláléka a méhálcáknak és a méhanyának. A méhpempő szabályozza azt, hogy a petéből anya (királynő) vagy munkás fejlődik-e ki.



PROPOLISZ

A méhek ragasztó, tömítő és fertőtlenítő szere.
Jellegzetes gyantás illatú, a hőmérséklettől függően szilárd, vagy nyúlós halmazállapotú anyag, amelyet a méhek különböző fák kérgeiről, rügyeiről és mézgás váladékaiból egész éven át gyűjtenek. Színe változó, zöldes árnyalattól, a világossárgán keresztül a kávébarnáig, minden színárnyalatban előfordul.
A gyűjtött anyaghoz a méhek mirigyváladékaikat is hozzákeverik.
A propolisz a gyógyászatban igen jól hasznosítható anyag.


MÉHMÉREG

Savas kémhatású, jellegzetes szagú, átlátszó folyadék.
Méregmirigyek termelik, és a méreghólyagban gyűlik össze. Innen kerül ki a méhszúrással a szúrás helyére a fullánk közvetítésével.
A méreghez hozzá lehet szokni. A méhészek ezért nem, vagy kevésbé dagadnak meg. A méhek szúrása egymás ellen halálos.
Csúzos betegségeknél, a reuma egyes fajtáinál, idegfájdalmak gyógyítására használják.